MENNYIRE DÖNTHETSZ TUDATOSAN? (BELSŐ AKADÁLYOK MEGSZÜNTETÉSE)

NÉZD MEG EZT A BLOGOT AKÁR VIDEÓKÉNT (KATT IDE)

Végeztek már egy csomó felmérést, hogy számszerűleg meghatározzák, az emberek milyen arányban döntenek tudatosan. Elmesélem az egyiket ami szerintem tök érdekes: ezt a kutatást már többféle verzióban megismételték, több országban. Először is minden esetben megkérdezték a résztvevő alanyokat, hogy saját belátásuk szerint milyen arányban döntenek tudatosan. Több mint 90% válaszolta azt, hogy ő mindenben tudatosan dönt. Ezt követően szembeálltották őket négy nagyon hasonló pulcsival és ki kellett választaniuk azt az egyet, amelyik a legjobban tetszik nekik. Az emberek nagy része a jobb szélsőt választotta. Most biztos azt gondolod, hogy azért, mert az nézett ki a legjobban, és akkor ez egy tudatos és logikus választás lett volna. Ezzel annyi a gond, hogy a négy ruha nem hasonló volt, hanem teljesen egyforma. 

Minden ilyen megismételt kutatás során ugyanazt az eredményt kapták: az emberek többsége a jobb szélsőt választotta. De vajon miért azt választották a legtöbben, hogyha tök egyforma volt mind a négy pulcsi?

Valójában a döntésükben két olyan belső működésbeli szabály játszott szerepet, amelyről nem tudták, hogy jellemző rájuk, mégis befolyásolta a döntésüket. Elmesélem, mi volt ez a belső szabály.

Ahogy említettem két belső működésbeli dolog az ami befolyásolta az alanyok döntését. Az egyik ilyen, amit megfigyeltek már a felmérés közben is, hogy az emberek balról jobbra nézik át a választási lehetőségeket. Ez valószínüleg abból jön, hogy eleve balról jobbra olvasunk, és az agyunk kialakított egy olyan szabályt, hogyha valamit tanulmányozni akarunk akkor azt balra jobbra tesszük.

A második ilyen tényező pedig az, hogy amikor egy választási lehetőséget megvizsgálunk akkor figyeljük magunkat, hogy milyen érzéseket vált ki belőlünk. Általában ez alapján döntünk. Viszont amikor megvizsgálunk egy újabb választási lehetőséget, akkor az előzőnek az érzelmi élménye elkezd tompulni, és a frissebb élmény lesz az erősebb. Tehát ha balról jobbra nézünk át négy tök egyforma választási lehetőséget, akkor a legutolsó megvizsgált választásnak az élménye lesz a legerősebb impulzus számunkra. Lényegében a jobb szélső pulcsi azért tetszett jobban az embereknek mert azt vizsgálták meg legutoljára, és annak az érzete volt meg a legfrissebben bennünk. És még egyszer. Ezeknek az embereknek a 90%-a gondolta azt, hogy ő mindenben százszázalékosan tudatosan dönt. 

NÉZD MEG EZT A BLOGOT AKÁR VIDEÓKÉNT (KATT IDE)

De az igazság az hogy az esetek 90%-ban ilyen típusú belső szabályok vagy külső impulzusok hatására döntünk. Ez azt jelenti, hogy 10-ből 9 esetben a döntéseink, reakcióink valójában tudattalanul történnek, pedig közben végig azt gondoljuk, hogy önálló szabad döntéseket hozunk. Ezek közül a belső szabályok közül vannak, amelyek támogatják a céljainkat, és vannak, amelyek kifejezetten akadályozzák, merthogy ellentétes irányúak azzal, amit a tudatunkban szeretnénk.

Szembe találkozhatsz azzal a jelenséggel is, hogy vannak bizonyos életterületek ahol folyton elakadsz, viszont azt látod, hogy vannak emberek akik ezeken simán átmennek. Ez lehet párkapcsolatban, üzleti tevékenységben, vagyonépítésben vagy abban hogy mennyire tudsz az emberekhez kapcsolódni. Jogosan merül fel a kérdés: hogy lehet az, hogy te sokszor neki futottál egy egyszerűnek tűnő cél elérések, és mindig valamilyen akadályba ütköztél, más meg akadálymentesen elér azt. 

Tegyük fel, hogy kitűztél egy célt. Aztán megértetted, hogy bizonyos képességek szükségesek ahhoz, hogy azokat a célokat elérd, és ezért elkezdted ezeket a képességeket fejleszteni. De ott is akadályba ütköztél. Valahogy nem tudsz elmozdulni abba az irányba amelybe szeretnél, mindegy hányszor döntötted el, hogy mostantól másként cselekszel, másképp fogsz dönteni. Lesznek részei az életednek, amiben ezek a tudatos döntések nem lesznek elegendők. Ez lehet pápcsolatban, vagy ha szingli vagy az ismerkedésben, vagyonépítésben vagy akár abban, hogy a pénzügyeidet rendbetedd. Abban, hogy jól érezd magad a bőrödben, hogy jól érezd magad az életedben. Ez ilyenkor pont olyan, mintha neki ütköznél egy üvegfalnak, ami elvileg nincs ott, de gyakorlatilag mindig megállít. 

Az üvegfal klasszikusan mindig akkor jelenik meg amikor olyan irányt választasz az életedben, ami ellentétes azzal a belső szabállyal, mint amivel rendelkezel legbelül. Ezt ugyanúgy nem érzékeled, mint ahogy a kutatásban résztvevő személyek sem érzékelték saját a belső szabályokat, amelyek a döntésüket befolyásolták. 

Ezek a szabályaink 3+1 úton tudnak keletkezni bennünk: 

1. hiedelmek és a minták, 
2. családi szövetségek és kötődések,
3. és a belső félelmeink által, amely különböző érzelmi sérülések hatására keletkeztek. 

+1 A plusz egy pedig a genetikailag örökölt trauma-minták.

Szóval van egy ilyen belső háttérmechanizmusunk, ami magzat korunktól kezdődően fejlődik bennünk, és tudatalatti szabályokat hoz létre a működésünkben. Egy pulcsi választásnál ez még elnézhető, viszont az olyan fontos életterületeken, mint mondjuk a párkapcsolat, a pénz vagy a vállalkozás, elég komolyan szét tudják csapni a boldogságunkat.

Minden ilyen belső szabályra igaz, hogy van egy egyszerűen megfogalmazható mondata, amit vagy hallunk vagy nem hallunk a “fejünkben”. Például a felmérésnél ezek a mondatok nem voltak hallhatóak az alanyok számára. Az első tényezőnél az volt a mondat, hogy balról jobbra olvasok, balról jobbra nézek át választási lehetőségeket. A másik tényező szabálymondata pedig az volt, hogy ahol erősebb az érzésem, azt fogom választani. 

Ahogy említettem, vannak olyan példák, ahol halljuk is ezeket a mondatokat, ilyen például, amikor valaki benne van egy mérgező párkapcsolatban, és tudja, hogy már le kellene zárnia, mert szétdarálja a lelkét a kapcsolat, akkor megjelenhetnek az alábbi mondatok a fejünkben: ‘annak kell örülni ami van’, hogy ‘nem éri meg kockáztatni, mert utána lehet, hogy még ennél is rosszabb lesz’, hogy ‘ennyi idősen már nem szabad ugrálni’. Ezek jelenhetnek meg mint egy objektív értékelése a helyzetnek, de ezek nem objektív értékelések, hanem a saját belső szabályrendszerünknek a mondatai. 

Sok olyan példával találkozok, hogy valaki több pénzt szeretne keresni és amikor tenni akar ezért lépéseket akkor egész egyszerűen elfárad, elveszti a motivációját, elkezd halogatni.  Ha egyszer-kétszer ez történik, azt még meg lehet magyarázni, de amikor ez már fél-egy éven keresztül történik akkor szinte egészen biztos, hogy van egyfajta belső szabály, ami szembemegy azzal, hogy több pénze legyen az illetőnek. Ezt ilyenkor ő maga nem feltétlenül érzékeli. Ilyen belső szabály lehet például az, hogy a szüleidtől gyerekkorodban azt hallottad, hogy akinek sok pénze van, az szinte egészen biztos hogy tisztességtelenül szerezte. Hogy ennyi vagy annyi pénzt nem lehet becsületesen megkeresni, márpedig hogyha tisztességtelenül szerezte akkor ő nem jó ember. Ha nem jó ember akkor nem érdemes a szeretetre, és te nem akarsz olyan ember lenni, aki nem kap szeretetet.

Hiába tudod fejben tudatosan azt, hogy ez nem igaz, a belső szabályrendszered folyton szabotálja a cselekvésed, és felhúzza ezt a jó nagy üvegfalat magad elé.  Aztán amikor át akarsz lépni rajta egyszerűen csak azt érzed, hogy megállít valami.

Ezek a belső szabályok idegrendszerünkben helyezkednek, egyedi idegkapcsolatok formájában és különféle hormonális illetve egyéb folyamatokon keresztül testi érzeteket, érzéseket, érzelmeket generálnak a testünkben, amelyek megjelenhetnek: motiválatlanságként, fáradtságként, halogatásként. Lényegében ezek a bennünk zajló kémiai folyamatok építik fel ezeket a vastag üvegfalakat amik aztán megállítanak minket.

És most jön a lényeg: az önismeret gyakorlati módszereivel beazonosítjuk ezeket a falakat, megnézzük, hogy hol vannak, megkeressük azokat a belső szabályokat, amelyek ezeket a táplálják. Ezt követően felszínre hozzuk őket, azaz a tudatalattinkból felhozzuk a tudatunk szintjére azáltal, hogy megfogalmazzuk őket. Különféle erre alkalmas módszerekkel a szabályokat meg tudjuk változtatni, és amikor megváltoztatjuk, akkor ezek az üvegfalak elkezdenek vékonyodni. Azáltal, hogy folyamatosan próbálunk rajtuk átjutni, egyszer csak egy próbálkozásnál elreped a fal, majd végül eltörik és átjutunk rajta. Ez a módja annak, hogy az akadályozó szabályok ellenére is átjussunk haladjunk a céljaink felé. 

Itt egy fontos dolog van ami sokan elfelejtenek. A fal nem fog leomlani anélkül, hogy ne mennénk neki. Ez azt jelenti, hogy a belső szabályok megszüntetése közben a való életben is cselekedni kell, azaz lépéseket kell tenni, úgy mintha a fal nem lenne ott. A fal gyengítésének, illetve a probálkozásnak köszönhetően egyszer csak ez a fajta ellenállási szint át fog törni, és egy olyan részre fogsz kerülni az életedben ahol még nem jártál: ahol még nem voltak eredményeid.

Van még egy jellemzője ezeknek az ellenállásoknak, ezeknek az üvegfalaknak: nagyon sok esetben nem érzékeled a jelenlétüket, ha nem vagy éles helyzetben. Tehát például eldöntöd azt, hogy egy társaságban jókedvű leszel, mindenkihez kapcsolódsz,  nagyon laza leszel, de amikor ott vagy, megint befeszülsz, pedig előtte egy héten keresztül azt érezted, hogy mennyire f@szán fog ez menni, és mennyire könnyen fogsz kapcsolni bárkihez. Egyszerűen befeszülsz, és ez megismétlődik rendszeresen. Ez amiatt van, mert annak a bizonyos üvegfalnak a nagy része akkor emelkedik ki, amikor az adott éles helyzet beaktiválja. Ez két dolgot jelent: az egyik az, hogy ne higgy annak, hogy ezt a falat nem érzékeled akkor, amikor nem vagy az adott helyzetben, ettől még a fal ott lehet, csak te nem vagy abban a pozícióban, hogy a falat tapasztald. 

A másik pedig az, hogy ezeket a belső szabályokat akkor fogod tudni megváltoztatni, amikor éppen aktívak benned. Sőt, nem nagyon lehet megváltoztatni ezeket, akkor amikor éppen békeidő van. Tehát ha nem vagy abban a helyzetben, hogy ezek beaktiválódnak. Ezeket a belső szabályokat akkor tudod felülírni, amikor éppen érzed a szorongást, tapasztalod az ellenállást, tapasztalod, hogy elfáradsz: amikor cselekedni kellene vagyis fáj a lelked valamilyen sérülés miatt. 

Még egy fontos tipp, amit ne felejts el: nincs olyan ember akinek nincsen üvegfala. Mindenkinek van valamilyen. Még nem találkoztam olyan emberrel akinek ne lett volna. Nagyon figyelj arra, hogy ne hasonlítgasd magadat abból az eredmény szempontjából, amiben elakadtál, olyan emberekhez, akiknek nincs ott üvegfaluk. Nekik ugyanis valahol máshol van, mindenkinek máshol. Hajlamosak vagyunk arra, hogy inkább azt vesszük észre, nekünk hol van ellenállásunk, hol nincsenek eredményeink, bezzeg persze másnak vannak, így nem vesszük észre azt, hogy nekünk milyen területeken könnyű haladnunk, amiben pedig más van elakadva. 

Légy  türelmes és megengedő magaddal és tegyél munkát abba, hogy belülről tudj változni, így az életed is változni fog.