SPIRÁLDINAMIKA - EGY RENDSZER, AMELLYEL MAGADAT ÉS MÁSOKAT IS MEGÉRTHETSZ

Létezik egy olyan evolúciós fejlődési modell, amit ha ismersz sokkal gyorsabban fogsz haladni az önismeretben illetve az önfejlesztésben. Még tisztábban fogod látni azt, hogy miben vagy igazán jó, mely képességeid vannak szunnyadó, de felébreszthető állapotban, miért vagy néha válságban, és merre tudsz kijönni belőle.

NÉZD MEG EZT A BLOGOT AKÁR VIDEÓKÉNT (KATT IDE)

Ez egy komplex fejlődési skála, amelyet nemcsak önismeret fejlesztésére tudsz használni, hanem arra is, hogy mások mozgatórugóit és motivációit megértsd: hogy miért olyanok amilyenek, miért viselkednek úgy ahogy, és miért olyan az értékrendjük amilyen. Sőt azt is ki tudod következtetni, hogy mások milyen irányban tudnak változni a közeljövőben. Ha érdekel az önismeret gyakorlati része és csak egyetlen témába merülnél bele, akkor olvasd el ezt a blogot.

Az egyéni ember személyiségfejlődése épp azokon a fázisokon megy keresztül, mint amelyeken a mai társadalmak évezredek alatt átmentek, hogy a mai szintre jussanak. Ugyanazok a jellemzők és értékrendek követték egymást ugyanabban a sorrendben.

Erre jutott több olyan társadalomtörténeti kutatás is, amely a társadalmak változásai mellett az emberi tudat fejlődését is vizsgálták. Az egyik legismertebb ilyen modell Richard Dawkins evolúciós biológus és Dr. Claire Weekes az emberi tudatfejlődését vizsgáló pszichológus elméletén alapult, amit aztán tovább fejlesztett Csíkszentmihályi Mihály, a flow elmélet atyja. A modell végső kidolgozásában részt vett még további két személy is akik az evolúciós pszichológia témáját vizsgálták. Szóval egy jó kis team jött össze. Így igen sok nézőpontból tudták megközelíteni az emberi tudatfejlődés folyamatát.

A kidolgozott modell végül pedig a spiráldinamika nevet kapta.

A modellt méginkább igazolja, hogy számos más olyan kutatás, amely szintén a társadalmak fejlődési mintázatát vizsgálta, - valamint ettől a kutatástól teljesen függetlenül zajlottak - pont ugyanerre a következtetésre jutottak, mégpedig arra, hogy az emberi társadalmak fejlődési szakaszai tűpontosan ugyanazt a sorrendet követik, ugyanazokkal a fázissokkal mint az egyéni személyiségfejlődés során is megmutatkoznak.

És hogy mi ennek az egésznek a haszna számunkra?

Első számú haszna:

Megismerjük a saját személyiségfejlődésünk forgatókönyvét, pontosan láthatjuk, hogy mely területekre érdemes fókuszálunk az önismeretben vagy akár képességeink fejlesztésében, annak érdekében, hogy a belső boldogságunkban és a külső életminőségünkben is egy folyamatos fejlődést érjünk el. Megérthetjük a kisebb-nagyobb érzelmi válságaink okait, azt, hogy ilyenek mindenkinek vannak (leginkább azoknak, akik azt állítják hogy neki sosem voltak). Látni fogjuk, hogy merre induljunk el a megoldás felé. Az érzelmi válságaink ugyanis nem kudarcok, hanem a legtöbb esetben egy jelzése a belső világunknak: hogy itt az ideje megújulnunk egy kicsit.

Második számú haszna:

Mivel ez egy mindenkire érvényes fejlődési skála, ezért képesek vagyunk ugyanezeket megérteni a körülöttünk élők esetében is. Azt is megjósolhatjuk általa, hogy milyen változást várhatunk reálisan másoktól a közeljövőben.

A harmadik számú haszna:

A mai társadalmunkat is könnyen megértjük ezáltal. Azt, hogy manapság miért olyan minden, amilyen és milyen irányba változhat ebből az állapotból a társadalom egy nemzet szintjén vagy akár globálisan, vagyis milyen jövő jósolható annak a nagy közösségnek, amelyben élünk.

Na de nézzük magát a modellt. A spiráldinamika rendszer nyolc egymást követő szakaszra bontja a teljes fejlődési folyamatot. Ez ugye igaz az egyéni személyiségfejlődésre és igaz a társadalmi fejlődésre is. Minden szakaszhoz tartoznak képességcsomagok illetve értékrendek. Ezeket a szakaszokat színekkel jelölik, és minden ilyen színes szakasznak megvan a rá jellemző életfilozófia- és képességcsomagja.

A startmező a magzati korunk, ugyanis a személyiségfejlődésünk ebben a szakaszban már elindul. Ha innentől kezdve az életünkben folyamatosan ideális körülmények állnának fent, akkor kb. 25-30 éves korunkra a nyolcszakaszos skálából a hetedik szinten állnánk. De világ nem ilyen és az életünk sem; sok kis érzelmi sérülés, egy-egy nagyobb trauma, néhány csintalan családi minta lelassítja a haladásunkat. Így felnőtt korunkra valahol ennek a fejlődési skálának a közepén landolunk, és ott le is ragadunk, sokszor életünk végéig.

Ez a landolási pont lesz az úgynevezett súlypontunk, amitől felnőtt korunkban már nagyon nehezen szakadunk el. Vagy legalábbis nagyon nehezen mozdulunk tovább. A változás iránti szándék ugyanis ehhez a típusú fejlődéshez nem elég, sőt még önmagában a tudatos gondolkodás sem, ezért több ilyen próbálkozás után az életünkben elkezdjük magunkat azonosítani a súlypont szakaszunkkal. Ilyenkor mondjuk azt hogy ilyen vagy olyan típusúak vagyunk mert azt a következtetést vonjuk le ezekből a próbálkozásokból hogy innen már nem igazán változunk. Például hogy túlzott szabálykövetők vagyunk vagy épp az ellenkezője, hogy képtelenek vagyunk bármilyen rendszert vinni az életünkbe. Pedig ezek nem mi vagyunk a végleges formában csak egy bizonyos állapota személyiségünknek, ami beazonosítható és simán továbbvihető önismeret fejlesztő módszerekkel.

Célom ezzel a bloggal, hogy megértsd, hogyan tudsz ezzel az önismereti térképpel a kettő pont nullás verziód felé elmozdulni, hogy az életed egy új szakasza kezdődhessen el.

Úgyhogy jöjjenek a szakaszok.

NÉZD MEG EZT A BLOGOT AKÁR VIDEÓKÉNT (KATT IDE)

1.BÉZS - autisztikus szint

Az első szint az úgynevezett autisztikus szint, amelynek bézs a színe. Ez magzat kortól baba korig tart, és az egyéni fejlődésünkben az alapvető fiziológiai szükségleteinkról szól. Vagyis arról, hogy biológiailag túléljük az életet. Itt alakulnak ki az alapvető ösztöneink, legfőképpen a túlélési ösztön, amely mint képesség felnőttkorban minden nagyobb kihívást jelentő küzdelemben megjelenik. Felnőtt korunkban ezzel a minden belső erőnket megmozgató képességgel tudunk kijönni nagyon szorult és nehéz helyzetekből, akár pénzügyi akár érzelmi mélypontokról. 

Ha ez a gyerekkori időszakunk ideálisan telt, akkor rendelkezünk maximálisan ezzel a képességgel. Ha nem volt ideális, akkor pedig felnőttként is fel tudjuk építeni ezt a megfelelő önismereti eszközökkel. Ennek a képességnek a kialakulásában például jelentős szerepet játszanak a születési körülményeink. Na de vissza az első szinthez. A bézs szintnek megfelelő társadalmi szint tulajdonképpen a százezer évvel ezelőtti emberiség állapotának felel meg, amelyben még semmilyen csoportosulás vagy bandázás nem alakult ki. Tulajdonképpen mindent a túlélés mozgatott és az ösztönök, pont mint egy babánál.  

2.BÍBOR - törzsi szint

Az emberiség idővonalán úgy kb. 60 ezer évet utazunk előre, és itt következik a bíborszínű, úgynevezett törzsi szint. Ez társadalmi vonatkozásban az első csoportosulási, törzsiesidési időszak, amelynek a mai egyéni formája lényegében a család. Egyéni szinten ebben a gyermeki szakaszban alakul ki a családhoz való kötődés képessége, és az erre való későbbi igény is. A törzs tagjai, illetve a mai kornak megfelelően a család tagjai között szövetség van amelynek lényege hogy a tagok számára mindig fontosabb a nagyobb egység, a család és a törzs érdeke, mint az egyéni érdek. És aki megszegi ezt a szövetséget, azt kiközösítik a törzsből. Napjainkban ez sokszor úgy jelenik meg, hogy ha valaki a család fekete bárányaként beint a családi tradícióknak, akkor kitagadják a családból. A mai napig léteznek még bíbor szinten működő társadalmi struktúrák, mint például az Amazonas-menti törzsek. Na igen, és még egy fontos dolog: a társadalmakra is ugyanúgy jellemző, mint az egyéni fejlődési a folyamatokra. A társadalomnak is megvannak a súlypontjai amit nehezen hagynak maguk mögött. 

A gyermekek fejlődésében itt alakul ki a családhoz való egészséges kötődés. Ha itt valami nem volt frankó, akkor ez eredményezhet a felnőttkorban egy családalapítással kapcsolatos ellenállást vagy hárítást. Vagy épp az ellenkezője, hogy túlzásba esünk ennek kapcsán, és fanatikusan csak ebben látjuk a jövőt. 

Ha minden oké volt ebben a gyermekkorban, akkor valószínűleg egy egészséges kötődésünk van a családhoz, illetve a családalapítás témájához. 

Fontos megjegyeznem, hogy ha valamelyik szakaszban akadtak hiányosságaink gyermekkorban, tehát nem volt minden impulzus ideális amit kaptunk, az mind kivétel nélkül felnőtt korban ideális szintre emelhető a megfelelő önismereti módszerekkel. Konkrétan erről szól az önismeret gyakorlati oldala. A spiráldinamika pedig abban segít, hogy lássuk a nagy képet és lássuk azokat a kisebb részeinket amelyeken érdemes dolgoznunk. 

3.PIROS - hősi szint

A következő a hősi szint, piros színnel, amely társadalmi szempontból a törzsből kiemelkedő erősebb egyedek korszaka. Ennek társadalmi időszaka tízezer évvel ezelőtt kezdődött, az első történelmi hősökkel, sztorikkal, hősi eposzokkal. Az egyéni fejlődési vonalon gyermekként pedig ebben a szakaszban fejlődik ki a belső erőnkkel való kapcsolatunk. Közismert jelenség, hogy ilyenkor a kis pulyák próbálnak dominanciát szerezni egymáson, illetve a szülőkkel szemben. 

Akinek gyerekként nem törték le nagyon a szarvát és meg tudta élni ezt a fajta dinamikát, az felnőttként óriási belső erőforrással rendelkezik, amellyel mindenféle életterületen utat tud törni magának. Ez a belső erőforrás mindannyiunkban ott van, csak legfeljebb nem alakul ki vele a kapcsolatunk vagy nem olyan szinten mint az ideális lenne. Ha ez a részünk hiányos, akkor célszerű az önismereti folyamatainkon belül ezen a részünkön is dolgozunk. 

És most jönnek azok a szintek amelyekkel nap mint nap találkozunk, vagyis azok a szintek amelyekben jellemzően a mai felnőtt ember súlypontjai vannak.

4.KÉK - abszolutisztikus szint

A következő a kékkel jelölt, úgynevezett abszolutisztikus szint. Akiknek itt van a súlypontjuk, és ebben landolt a felnőtt személyiségük, alapvető igényük hogy egy már működő rendszerhez kapcsolódjanak. Ide tartozik a vallások követése, az illemszabályok betartása, illetve akár maga az alkalmazotti státuszhoz való ragaszkodás is. A kékek legfőbb mondata, hogy első a biztonság és a kiszámíthatóság. Amikor gyermekkorunkban ez a részünk fejlődik, akkor alakul ki a rutinszerű dolgok kialakítására, a rendszerek felépítésére való képességünk. 

Ha viszont a szülőktől nem kaptunk megfelelő impulzust erre, akkor előfordulhat, hogy felnőttként gyengébb lesz ez a részünk az ideálisnál, pl. annyira szabadszelleművé válunk, hogy nem tudunk kialakítani rendszereket és rendszerességet az életünkben. Perdig ez jelentősen megkönnyítené a mindennapjainkat és hozzájárulnának ahhoz, hogy a céljainkat gyorsabban elérjük. 

Ahol viszont a szülők ezt túltolták, tehát túlzott elvárásnak tették ki a gyermeküket, és túlságosan keretek közé szorították őket, vagy nem adtak el elengendő pozitív visszajelzést, azoknál ez a kék rész általában profin működik felnőttként, viszont valamilyen szinten függővé válnak tőle, mert minden más gondolkodásmódot túl kockázatosnak ítélnek meg. Nagyon nehezen szakadnak el a tervezhetőségtől és a biztonságtól, így csak nagyon kis lépésekben tudnak ebből az állapotból elmozdulni. 

Az ideális szülői dózis pedig gyermekkorban nyilván a két véglet között van valahol. Az fontos infó, hogy minden szakasznak van egy telítettségi pontja, ahol már kiégetjük az adott szakaszt. Ettől egyfajta belső kiégettség kezdünk el érezni. Ha valakinek a kékben van a súlypontja, az a kék szakasznak a telítettségi pontján elkezd érezni egy vágyódást a következő szint jellegzetességei felé, ami az önkifejeződés (narancs szint) ebben az esetben. Azonban ehhez el kell hagyja a biztonságot jelentő kéket, részben el kell engedni a tervezhetőséget. Itt ez okozhat egy ‘maradni nem akarok, de elindulni sem merek’ állapotot generálhat egyfajta belső feszültséget vagy akár belső válságot. 

5.NARANCS - individualista szint

Következik a narancs színnel jelölt individualista szint, amely az önkifejezés szintje. Legfőbb mondatai a ‘bármit el tudok érni’, ‘saját utamat akarom járni’ vagy ‘azt akarom csinálni amit igazán szeretek’. A narancs súlypontúak általában korlátlan lehetőséget látnak a világban. Ezen a szintén kezdünk vonzódni az önfejlesztés irányába, de egyelőre még csak a felszínt érintő szinteken: hogyan legyünk eredményesek, hogyan legyünk sikeresek, hogyan váltsuk valóra az álmainkat, hogyan legyünk hatékonyabbak, hogyan hagyjuk el az alkalmazotti létet és építsünk saját vállalkozást. 

Akik a kékből mennek át a narancsba azoknak a tipikus mondata hogy eleget kerestem már másnak pénzt, most már magamnak akarok. Ez a részünk gyermekkorban fejlődik ki, amikor elkezdjük érezni az önkifejezés iránti igényünket: konkrét hobbik, ruhadarabok, érdeklődési körök, sportok amikre mi magunk belülről vágyunk. Ha a szülők hagyják ilyenkor kibontakozni a gyereket, akkor természetes módon fog felépülni felnőttkorra az, hogy saját utat fog tudni választani. Ha viszont a szülők nagyon terelik egy bizonyos irányba a gyereket, folyton elvárnak tőlük eredményeket, akkor ugyan lehet, hogy vágyni fognak a saját útra, de sokkal jobban fognak félni tőle, és inkább az ismert már sokak által bejárt utakat fogják választani az életükben.

A narancs élvezi a felszíni örömöket, a sikereket, egészen mindaddig amíg el nem éri a telítettségi pontot, és ki nem maxolja a narancsát és érzelmi válságba nem kerül. Merthogy egyszer csak elkezd hiányozni valamiféle mélység az életéből: mélyebb gondolatok és mélyebb érzések megtapasztalására fog vágyni, mélyebb és őszinte kapcsolódásokra, beszélgetésekre másokkal. Sőt megjelenik valamiféle ‘tenni akarás’ másokért és a világért. Itt ugyanaz a válság forgatókönyv zajlik le mint, a kék esetében, csak a narancsnak a mélyebb érzések lehetnek az ijesztőbbek. A maszkok nélküliség, ahol meg kell mutassa sebezhető oldalát is. És itt is ugyanaz a menü: valaki vagy leragad itt élete végéig és elnyomja magában a változás iránti igényét, vagy valahogy átküzdi magát a következő szintre. 

Azt fontos megjegyeznem, hogy ha valakinek a narancsban van a súlypontja, az egyáltalán nem jelenti azt hogy ő boldogabb vagy jobb mint akinek a kékben van a súlypontja. Ugyanis a boldogságunkat -  pontosabban fogalmazva azt az érzést, hogy teljességben van az életünk - az határozza meg, hogy a súlypontunk előtti szakaszok rendben vannak-e. A ‘rendben vannak’ pedig azt jelenti, hogy vagy nem keletkeztek sérülések egyáltalán ezekben az előző szakaszokban gyerekkorunkban - erre nem sok esély van - vagy vannak sérüléseink, de felkutattuk és meggyógyítottuk őket. Az önismeret gyakorlati része lényegében ezekre fókuszál: a sérülések felkutatása, pontos megfogalmazása és meggyógyítása.

6.ZÖLD - humanisztikus szint

A következő szint a humanisztikus szint zöld színnel. Számukra fontos a közösség, a kapcsolatok mélysége és a nagy egésszel való kapcsolódás. De ide tartozik maga az önismeret is, amely az önfejlesztés siker központosságán túl, az érzelmi világunk mélyebb szintjeire helyezi a figyelmet. Vagyis, hogyha egy zöldnek választania kell a sikerek és az elismerés, valamint a mélyebb kapcsolódások és a boldogság között, akkor az utóbbiakat fogja választani. A zöld mondata: fontosabbak az emberi kapcsolatok, illetve az, hogy jól legyek és hogy boldog legyek, minthogy sikereket érjek el és elismeréseket gyűjtsek. 

Ide tartozik a természettel való mélyebb kapcsolódás, környezetvédelem, mindenféle ÖKO-BIO izé, vega és vegán táplálkozás, spiritualitás, hippi életmód, meditáció és a jóga is. Az elfogadást és az egyenlő bánásmódot támogatják, fontos számukra a mély kapcsolódás önmagukkal és másokkal. Az egyik legismertebb zöld társadalom az India és Kína között elhelyezkedő Bután, amely a nemzeti fogyasztásra fókuszáló gazdasági mutatók helyet bruttó nemzeti boldogság-indexet használ az ország eredményességének a mérésére. Azért ez mekkora már. 

A zöld esetében is ugyanaz igaz, mint a narancs esetében: nevezetesen az, hogy nem az lesz a boldogabb akinek előrébb van a súlypontja a spiráldinamika skálán, hanem az, akinek az előző szakaszai is rendben vannak. Egy zöld súlypontos személy például gyengébb narancs és kék szakasszal általában egzisztenciális problémákkal küzd, ezért neki ezt a két szakaszt (a kéket és a narancsot) érdemes erősíteni az önismereti munka során. 

7.SÁRGA - szisztematikus szint

Az utolsó előtti vagyis a 7. szint: a sárga, szisztematikus szint. Ez egy dologban nagyon különbözik az előzőktől. Ugyanis az előző szintek úgy is tudtak súlypontok lenni, hogy az azt megelőző szakaszok nem voltak teljesek, tehát lehet úgy valakinek narancs a súlypontja, hogy közben a kék része pedig gyenge. Viszont itt a hetedik szinten előfeltétele ennek a színtek, hogy az azt megelőző 6 szakasz teljes egészében ki legyen maxolva. Lényegében ne legyenek benne komolyabb sérülések és minél teljesebbek legyenek ezek a szakaszok. 

Egy sárga személy sajátossága, hogy az azt megelőző 6 szintből bármelyik karaktertípust elő tudja venni a kalapból amikor szüksége van rá, akár egy helyzet megoldására, akár huzamosabb ideig is. Illetve ezeket tetszőlegesen kombinálni is tudja. 

Egy sárga súlypontú személy például létre tud hozni egy olyan komplex szervezetet (ez lehet akár egy vállalkozás, lehet egy civil szervezet, egy környezetvédelmi csoport), amely több szakasznak a kombinációjából jön össze. Például zöld a belső értéke, hiszen mások segítése a célja, ugyanakkor kék a folyamatrendszere, mivel minden specifikálva van, minden tervezhető módon működik. Stratégiai szempontból viszont narancs. mert teljes mértékben a hatékonyságra és az eredményorientáltságra törekszik. 

A sárga súlypontú személyek jellemzően önmegvalósítók, ebben a szakaszban ugyanis ez a legfőbb motiváció. A sárga mondata, hogy kizárólag csak olyan életet akarok élni ami száz százalékban én vagyok. Ha egy sága már ennek megfelelően az útjára talál, akkor alapvetően boldog és az idejének egy jelentős részét flow állapotban tölti. 

8.TÜRKIZ - holisztikus szint

Végül az utolsó a 8., a holisztikus szint, amelyet türkiz színnel jelölnek. Ez a szintű működés valamiféle felébredés arra, hogy az élet mi is valójában. Szóval egyfajta kitágult tudati szint. A türkizek belülről éreznek egységet minden emberrel és alapvetően mindennel ami körülveszi őket. Ezt a szintet nem sokan érték el, viszont nagyon drukkolunk mindenkinek - magamnak is többek közt -, akik viszont feltehetően elérték ezt, az nem más mint Gandhi, Jézus, Buddha, esetleg a ma élők közül Eckhart Tolle, de nem biztos.

MÉG EGY TIPP

Hogyha személyes fejlődésedről van szó, akkor javaslom, hogy mindenképpen maxold ki azt a szintet amiben a súlypontod van, az azt megelőző szakaszokat pedig derítsd fel, hogy ott milyen hiányosságok lehetnek, és töltsd be ezeket a réseket, és csak utána menj tovább.

Ne felejtsd el, hogy minden amit nem kaptál meg esetleg gyerekkorban, azt mind ki lehet javítani önismeret fejlesztéssel, és minden képességet fel lehet emelni egy ideális szintre. Ha ezt a stratégiát követed, az életed ennek megfelelően pozitív irányba fog változni. Új lehetőségek, új személyek fognak felbukkanni, új fordulatok fognak történni veled. 

Automatikusan jobban fogsz dönteni bizonyos helyzetekben, és sokkal erősebb lesz a kisugárzásod is, hiszen belülről sokkal teljesebb leszel. Az elmúlt hét év önismereti útjárása során nekem a spiráldinamika rendszere volt az, ami a leginkább felgyorsította a haladásomat, és nem csak belül, hanem az életem eseményeinek alakulását illetően is.

Ugyanis egy útvonaltervet tudsz készíteni általa, aminek a segítségével nagyon hatékonyan tudod majd a belső kincseidet megtalálni.

Sok sikert kívánok a kincskeresésedhez :)